Informatika szakmai vizsga Szerverek és felhőszolgáltatások

A tantárgy tudásanyaga közvetlenül kapcsolódik a szakmai vizsgához. A vizsgaremekben és a vizsga helyszínén végzett gyakorlati tevékenységben is szükség lehet szervertelepítésre, felhasználó- és jogosultságkezelésre, hálózati szolgáltatások beállítására, virtualizációra, biztonsági mentésre, hibakeresésre és felhőalapú megoldások használatára.

Mi a Szerverek és felhőszolgáltatások tantárgy célja?

A tantárgy célja, hogy a tanuló képes legyen Windows- és Linux-alapú helyi, illetve internetes szolgáltatások telepítésére és üzemeltetésére. Emellett megismeri:

• a szervervirtualizáció és a konténerek működését;
• a Windows- és Linux-rendszerek együttműködését;
• a felhőszolgáltatások típusait és alkalmazási lehetőségeit;
• az alkalmazások telepítését, frissítését és migrációját;
• a biztonsági mentés és helyreállítás alapjait;
• az üzemeltetéshez kapcsolódó hibakeresést és hibajegykezelést.

A csatolt, 2020. július 15-i, 1. verziójú Programtanterv a tantárgyhoz 356 órát rendel. Az elméleti rész időszükségletét 20%-ban, a gyakorlati részét 80%-ban határozza meg. Ez jól mutatja, hogy a tantárgy nem tanulható meg pusztán jegyzetekből: a beállításokat önállóan is végre kell hajtani.

A tantárgy fő témakörei

Virtualizáció és konténerek

A virtualizáció lehetővé teszi, hogy egyetlen fizikai számítógépen több, egymástól elkülönített operációs rendszer fusson. Ez az oktatásban különösen hasznos, mert egy gépen felépíthető egy teljes, több szerverből és kliensből álló gyakorlókörnyezet.

A témakörben a tanuló többek között:

• megismeri a kliens- és szerveroldali virtualizáció lehetőségeit;
• virtuális gépet hoz létre és telepít;
• beállítja a processzor-, memória-, lemez- és hálózati erőforrásokat;
• pillanatképet készít, és szükség esetén visszaállítja a korábbi állapotot;
• megismeri a Hyper-V, KVM és VMware megoldásokat;
• értelmezi a virtuális hálózatok működését;
• konténert hoz létre és indít például Docker vagy LXC használatával;
• beállítja a konténer hálózati elérését.

Virtuális gép vagy konténer?

A vizsgán nemcsak a két technológia meghatározását kérhetik számon. Fontos tudni, melyik megoldás milyen feladatra alkalmas, hogyan kap hálózati kapcsolatot, és miként ellenőrizhető a futó rendszer állapota.

Windows Server telepítése és üzemeltetése

A Windows Server témakör a telepítéstől a tartományi környezet kialakításáig vezet. A tanulónak grafikus felületen és bizonyos feladatoknál PowerShell használatával is tudnia kell dolgozni.

Fontosabb Windows Server-feladatok

• a megfelelő kiadás és telepítési mód kiválasztása;
• telepítés fizikai vagy virtuális gépre;
• partíciók, fájlrendszerek és hálózati beállítások kezelése;
• szerepkörök és szolgáltatások telepítése a Server Managerben;
• felhasználók, csoportok, számítógépfiókok és szervezeti egységek létrehozása;
• Active Directory tartományvezérlő telepítése;
• kliensgépek tartományba léptetése;
• csoportházirendek létrehozása és alkalmazása;
• DNS-, DHCP-, fájl-, nyomtató-, web- és FTP-szolgáltatás beállítása;
• megosztási és NTFS-jogosultságok kialakítása;
• kvóták és fájlszűrések használata;
• távoli menedzsment, RSAT és Távoli asztal használata;
• biztonsági mentés és visszaállítás;
• Windows-tűzfal, VPN és tanúsítványok kezelése.

Az egyik leggyakoribb tanulási hiba, amikor valaki megjegyzi a kezelőfelületen végrehajtandó kattintások sorrendjét, de nem érti a címtár, a névfeloldás vagy a jogosultságok működését. Egy eltérő feladat vagy hibahelyzet esetén ez a tudás gyorsan használhatatlanná válik.

Linux szerver telepítése és üzemeltetése

A Linux témakör nagy hangsúlyt helyez a parancssori munkára. A tanulónak nemcsak parancsokat kell ismernie, hanem értenie kell a fájlrendszer, a jogosultságok, a folyamatok, a szolgáltatások és a hálózati beállítások kapcsolatát is.

Rendszerkezelési alapok

• Linux szerver telepítése fizikai vagy virtuális gépre;
• rendszerindítás és systemd;
• lemezek, partíciók és fájlrendszerek kezelése;
• fájlok, könyvtárak, hardlinkek és szimbolikus linkek;
• hagyományos jogosultságok és ACL-ek;
• felhasználók, csoportok és kvóták;
• csomagtelepítés és frissítés;
• folyamatok és szolgáltatások kezelése;
• naplófájlok és rendszerállapot ellenőrzése;
• időzített feladatok at és cron segítségével;
• egyszerű shell-szkriptek.

Linux hálózati szolgáltatások

• statikus és dinamikus hálózati címzés;
• DHCP-kliens és -kiszolgáló;
• DNS-kiszolgáló és névfeloldás;
• OpenSSH és biztonságos távoli elérés;
• NAT, porttovábbítás és forgalomirányítás;
• Apache vagy Nginx webkiszolgáló;
• PHP és adatbázis-kiszolgáló;
• MySQL, MariaDB vagy PostgreSQL;
• tűzfalszabályok és proxyszolgáltatás;
• biztonsági mentés és rendszer-visszaállítás.

A biztos tudás része, hogy minden szolgáltatásnál meg tudjuk válaszolni: hol található a konfiguráció, hogyan indítható újra a szolgáltatás, miként ellenőrizhető az állapota, hol olvasható a naplója, és milyen kliensoldali teszttel igazolható a működése.

Windows és Linux rendszerek integrációja

Egy vállalati hálózatban ritkán működik minden eszköz azonos operációs rendszerrel. A tantárgy ezért a Windows és Linux rendszerek együttműködésére is kitér.

A kapcsolódó feladatok között megjelenhet:

• Windows és Linux kliensek, illetve kiszolgálók közös hálózatba kapcsolása;
• LDAP-alapú címtárszolgáltatás használata;
• Samba fájlkiszolgáló vagy fájlmegosztás beállítása;
• felhasználói azonosítás és jogosultságok összehangolása;
• megosztott szolgáltatások elérése eltérő operációs rendszerekről;
• névfeloldási és hálózati kompatibilitási problémák javítása.

Az integrációs feladatokban különösen fontos a hibakeresési sorrend. Először a hálózati kapcsolatot és a névfeloldást, majd a szolgáltatás állapotát, végül a hitelesítést és a jogosultságokat érdemes ellenőrizni.

Felhőszolgáltatások

A felhőszolgáltatás nem egyszerűen azt jelenti, hogy az adatokat „az interneten” tároljuk. A tanulónak értenie kell a szolgáltatási és telepítési modelleket, a felelősségi határokat, valamint a hozzáférés, az adatvédelem és a költségek alapvető kérdéseit.

Felhőtípusok

• Nyilvános felhő: külső szolgáltató megosztott infrastruktúráján igénybe vett erőforrások.
• Privát felhő: egyetlen szervezet számára kialakított felhőkörnyezet.
• Hibrid felhő: helyi vagy privát infrastruktúra és nyilvános felhő összekapcsolása.

Szolgáltatási modellek

A gyakorlati tananyagba beletartozhat virtuális gépek és konténerek létrehozása, felhasználók és jogosultságok kezelése, felhőalapú címtár használata, valamint egy szolgáltatás hálózati és biztonsági beállítása.

Alkalmazások üzemeltetése

Az üzemeltető feladata nem ér véget az alkalmazás telepítésével. Gondoskodni kell a folyamatos működésről, a biztonságos frissítésről, a mentésről és a hibák dokumentált kezeléséről is.

A témakör fő elemei:

• alkalmazások szabályos telepítése;
• konfigurációk és függőségek kezelése;
• verziófrissítés és migráció;
• változtatások dokumentálása;
• biztonsági mentés készítése és visszaállítási próba;
• L1- és L2-szintű hibaelhárítás;
• hibajegyek felvétele, pontosítása és lezárása.

A jó üzemeltető nemcsak megoldja a hibát, hanem rögzíti a tünetet, az okot, az elvégzett lépéseket és az ellenőrzés eredményét is.

Hogyan kapcsolódik a tantárgy a szakmai vizsgához?

A Szerverek és felhőszolgáltatások tantárgy több vizsgarészben is megjelenik.

A helyszíni feladatban nem feltétlenül kell minden, a Programtantervben szereplő szolgáltatást egyszerre beállítani. A vizsga azonban több témakört összekapcsoló, komplex feladatrészeket tartalmazhat, ezért az egyes szolgáltatásokat működő hálózati környezetben is gyakorolni kell.

Online gyakorlás az infoszakmaivizsga.hu oldalon

A szerverüzemeltetést nem lehet kizárólag olvasással megtanulni. Az infoszakmaivizsga.hu online felkészítőben rövid videók segítik az egyes beállítások megértését, majd online szimulátoros gyakorlófeladatokon keresztül lehet alkalmazni a megszerzett tudást.

A felkészítő előnye, hogy:

• a hosszú tananyag rövidebb, áttekinthető egységekre bontva tanulható;
• egy nehezebb szerveres beállítás magyarázata újranézhető;
• a parancsokat és munkafolyamatokat nemcsak olvasni, hanem gyakorolni is lehet;
• a feladatok az interaktív és a gyakorlati vizsgára való felkészülést is támogatják;
• a szimulációk többször megismételhetők;
• a gyakorláshoz nem kell minden alkalommal saját, összetett fizikai szerverlabort felépíteni.

Hogyan érdemes felépíteni a gyakorlást?

1. Építs virtuális labort: legyen legalább egy Windows Server, egy Linux szerver és egy kliensgép.
2. Állítsd be az alaphálózatot: IP-cím, átjáró, DNS és gépnév.
3. Gyakorolj egy szolgáltatást külön: például DNS-t, DHCP-t vagy webkiszolgálót.
4. Kapcsold össze a szolgáltatásokat: a kliens kapjon címet, oldjon fel nevet és érje el a szervert.
5. Alakíts ki jogosultságokat: ne minden felhasználó kapjon teljes hozzáférést.
6. Készíts mentést: majd próbáld ki a visszaállítást is.
7. Helyezz el szándékos hibákat: rossz DNS-cím, leállított szolgáltatás vagy hibás jogosultság.
8. Dokumentáld a hibakeresést: tünet, vizsgálat, ok, javítás és ellenőrzés.
9. Oldj meg összetett feladatot időre: így az időbeosztás is fejlődik.

Tipikus hibák a tanulás során

• a tanuló csak a telepítést gyakorolja, az ellenőrzést és hibakeresést nem;
• nem készít pillanatképet a nagyobb változtatások előtt;
• nem érti a DNS szerepét, ezért minden kapcsolati hibát hálózati hibának gondol;
• összekeveri a megosztási és fájlrendszer-jogosultságokat;
• Linuxon parancsokat másol anélkül, hogy értené a paramétereket;
• nem ellenőrzi a szolgáltatás állapotát és naplóit;
• tűzfalszabályt állít be, de nem teszteli külön az engedélyezett és tiltott forgalmat;
• készít biztonsági mentést, de visszaállítási próbát nem végez;
• a felhőben működő erőforrást feleslegesen futva hagyja;
• csak egyetlen, hibátlan mintafeladatot tud megismételni.

Ellenőrző kérdések

Ha az alábbi kérdésekre önállóan tudsz válaszolni és a kapcsolódó beállításokat végre is tudod hajtani, jó úton jársz:

• Mi a különbség a virtuális gép és a konténer között?
• Hogyan ellenőrzöd, hogy egy Windows- vagy Linux-szolgáltatás fut-e?
• Miért nélkülözhetetlen a megfelelő DNS-beállítás egy tartományi környezetben?
• Hogyan hozol létre felhasználót és csoportot mindkét operációs rendszeren?
• Mi a különbség a hitelesítés és az engedélyezés között?
• Hogyan osztasz meg mappát úgy, hogy csak egy meghatározott csoport férjen hozzá?
• Hogyan teszteled a DHCP- és DNS-szolgáltatást kliensgépről?
• Hol keresed a hibát, ha egy webszolgáltatás nem érhető el?
• Mi a különbség a SaaS, PaaS és IaaS között?
• Hogyan készítesz mentést, és miként bizonyítod, hogy visszaállítható?

Rövid felkészülési ellenőrző lista

• Önállóan létre tudok hozni és hálózatba tudok kapcsolni virtuális gépeket.
• Telepíteni és alapvetően üzemeltetni tudok Windows Servert.
• Active Directory-t, felhasználókat, csoportokat és csoportházirendet tudok kezelni.
• Parancssorból magabiztosan kezelek Linux szervert.
• Be tudok állítani legalább néhány fontos hálózati szolgáltatást.
• Értem a Windows és Linux rendszerek integrációjának alapjait.
• Meg tudom különböztetni a felhő telepítési és szolgáltatási modelljeit.
• Képes vagyok alkalmazást frissíteni, menteni és hibát keresni.
• Minden beállítás után tudom, hogyan ellenőrizzem a működést.
• Összetett szerverfeladatot időkorlát alatt is gyakoroltam.

A Szerverek és felhőszolgáltatások tantárgy nagy területet ölel fel, ezért elsőre nehéznek tűnhet. Ha azonban az elméleti fogalmakat azonnal gyakorlati feladat követi, majd az egyes szolgáltatásokat fokozatosan összekapcsoljuk, a szerverüzemeltetés átlátható munkafolyamattá válik. A cél nem a parancsok és kattintások bemagolása, hanem egy működő rendszer önálló felépítése, ellenőrzése és javítása.