Informatika ágazati alapvizsga Az ágazati informatika alapvizsga gyakorlati feladatai, pontozása, követelményei és a sikeres vizsga feltételei.

A gyakorlati vizsga az ágazati informatika alapvizsga meghatározó része: a teljes alapvizsga eredményének 90%-át adja. A feladatok azt mérik, hogy a tanuló képes-e a megszerzett ismereteket önállóan, gyakorlati helyzetben alkalmazni.

Minden informatika szakon azonosak a követelmények

A gyakorlati vizsga az informatika és távközlés ágazat közös alapvizsgájának része. Ezért az ágazat valamennyi technikumi szakmájában ugyanazok a feladattípusok, időkeretek, pontszámok és eredményességi feltételek érvényesek.

Így például az informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus, a szoftverfejlesztő és -tesztelő, az infokommunikációs hálózatépítő és -üzemeltető technikus, valamint a távközlési technikus képzés tanulói is weboldalkódolási, Python-programozási és hálózati feladatot oldanak meg.

A gyakorlati vizsga legfontosabb adatai

Hogyan zajlik a gyakorlati vizsga?

A vizsgázó a gyakorlati vizsgatevékenység kezdetén mindhárom feladat leírását megkapja. A rendelkezésére álló 180 perc egybefüggő időkeret, amelyet saját döntése szerint oszthat be a feladatok között.

A hivatalos ajánlás szerint mindhárom feladatra körülbelül 60 percet érdemes fordítani, ez azonban nem kötelező felosztás. Ha valaki az egyik feladattal gyorsabban elkészül, a fennmaradó időt a másik két feladatra vagy az elkészült megoldások ellenőrzésére fordíthatja.

A három gyakorlati feladat

Weboldalak kódolása

Az első feladatban egy egyszerű, de reszponzív weboldalt kell elkészíteni. A vizsgázó vázszerkezeti rajzot, vagyis wireframe-et, forrásszövegeket, képeket, valamint a megjelenésre és formázásra vonatkozó elvárásokat kap.

A feladat során többek között az alábbi ismeretekre lehet szükség:

• a HTML5-oldalszerkezet kialakítása, például a head, body, header, nav, main, section és footer elemek használata;
• címsorok, bekezdések, képek, hivatkozások és szövegkiemelések elhelyezése;
• listák és táblázatok készítése;
• HTML-attribútumok megfelelő használata;
• külső, belső és soron belüli CSS-stílusok alkalmazása;
• CSS-szelektorok és alapvető formázási tulajdonságok használata;
• reszponzív megjelenés, médialekérdezések és töréspontok kialakítása;
• abszolút és relatív mértékegységek használata;
• a Bootstrap keretrendszer alapszintű alkalmazása;
• az elkészült oldal ellenőrzése HTML-validáló eszközzel.

A feladat 40 pontot ér. Az értékelést legalább 25 kisebb értékelési elemre kell bontani, és egyetlen elemre legfeljebb 2 pont adható. Emiatt egy részben elkészített, de több követelményt helyesen teljesítő oldal is sok részpontot érhet.

Programozás Pythonban

A második feladatot Python programozási nyelven kell megoldani. A feladat három, egymástól függetlenül is elkészíthető részfeladatból áll, amelyek fokozatosan nehezednek.

Előfordulhat, hogy teljesen önálló programot kell írni, de olyan feladat is lehet, amelyben egy készen kapott kódot kell kiegészíteni vagy módosítani. A következő készségek jelenhetnek meg:

• aritmetikai, relációs és logikai operátorokat tartalmazó kifejezések készítése;
• saját függvény definiálása, paraméterezése és meghívása;
• modulok felhasználása;
• saját osztály létrehozása és objektumok példányosítása;
• adatok beolvasása szöveges fájlból;
• az adatok tárolása egyszerű vagy összetett adatszerkezetben;
• adatok kiírása szöveges fájlba;
• egyszerű algoritmusok megtervezése és megvalósítása.

A 40 pontból a legegyszerűbb részfeladat 8, a közepes nehézségű 14, a legösszetettebb pedig 18 pontot ér. A három részfeladat egymástól függetlenül is megoldható, ezért egy nehezebb résznél történő elakadás után érdemes továbblépni.

Fontos: egy részfeladat csak akkor értékelhető, ha a beadott fájlok között megtalálható a forráskódot tartalmazó állomány. A futási hibás vagy csak részben működő megoldás is kaphat részpontot, ha valamely értékelési elemhez tartozó kódrészlet helyes.

Otthoni és kisvállalati hálózatok kialakítása

A harmadik feladatot Packet Tracer szimulációs környezetben kell megoldani. A vizsgázónak vagy teljesen önállóan kell létrehoznia és beállítania egy otthoni vagy kisvállalati hálózatot, vagy egy részben előkészített hálózat konfigurációját kell befejeznie.

A feladatban az alábbi műveletek fordulhatnak elő:

• klienseszközök és hálózati berendezések hozzáadása;
• a megfelelő kábelek kiválasztása és a vezetékes kapcsolatok kialakítása;
• klienseszközök és hálózati berendezések IP-beállítása;
• otthoni vagy irodai hálózat kialakítása SOHO WiFi routerrel;
• az internetkapcsolat és a DHCP-alapú címkiosztás beállítása;
• a vezeték nélküli hálózat nevének és biztonsági paramétereinek megadása;
• számítógépek és mobileszközök csatlakoztatása a vezeték nélküli hálózathoz;
• konzolkapcsolat létrehozása egy hálózati eszköz beállításához;
• alhálózatok kialakítása és az alhálózatok közötti forgalomirányítás;
• biztonságos SSH-kapcsolat létrehozása;
• hálózati hibák felismerése és javítása.

A hálózati feladaton 40 pont szerezhető. Az értékelést itt is legalább 25 kisebb elemre bontják, és egy értékelési elem legfeljebb 2 pontot érhet.

Használható internet a vizsgán?

A gyakorlati vizsgához rendelkezésre áll internetkapcsolat, de annak pontos módját és korlátozásait az adott vizsgafeladathoz tartozó útmutató határozza meg. Az elérés meghatározott webcímekre vagy időtartamra is korlátozható.

Az internetet kizárólag általános keresésre lehet használni. Nem megengedett a másokkal történő kommunikáció, valamint a vizsgafeladathoz célzottan elkészített megoldások vagy segédanyagok letöltése.

Mennyi kell a sikeres gyakorlati vizsgához?

A gyakorlati vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető 120 pont legalább 40%-át, vagyis legalább 48 pontot elér.

A három feladat egyenként 40 pontos, de a követelmény a gyakorlati vizsgatevékenység teljes pontszámára ír elő 40%-os minimumot. Ezért nem szükséges mindhárom feladaton külön-külön 40%-ot elérni. Ettől függetlenül kockázatos egy teljes feladattípust kihagyni, mert azzal a megszerezhető pontok egyharmada elveszhet.

Miért különösen fontos a gyakorlati vizsga eredménye?

A gyakorlati vizsgatevékenység az ágazati alapvizsga eredményének 90%-át adja, míg az interaktív teszt 10%-kal számít bele. Emiatt az alapvizsga végső százalékát elsősorban a weboldalkészítési, programozási és hálózati feladatokon elért teljesítmény határozza meg.

Az ágazati alapvizsga eredménye később, a 13. évfolyam utáni szakmai vizsga végeredményébe is beszámít 10%-os súllyal. Ezért már az alapvizsgán is érdemes a lehető legjobb eredményre törekedni.

Hogyan érdemes készülni?

• Gyakoroljuk mindhárom feladattípust, lehetőleg teljes, 180 perces próbaalkalmakkal is.
• Tanuljuk meg gyorsan értelmezni a feladatleírást és kipipálni a teljesített követelményeket.
• A weboldalkészítésnél rendszeresen ellenőrizzük az oldal megjelenését és a fájlhivatkozásokat.
• Pythonban mindig mentsük el és adjuk be a forráskódot akkor is, ha a program még nem működik tökéletesen.
• A hálózati feladatnál rendszeresen teszteljük a kapcsolatokat, ne csak a konfiguráció végén.
• Elakadás esetén lépjünk tovább, majd a vizsga végén térjünk vissza a hiányzó részekhez.
• Hagyjunk időt a fájlok, fájlnevek és beadandó állományok ellenőrzésére.

Rövid összefoglaló

Az ágazati informatika alapvizsga gyakorlati része 180 perces, és három, egyenként 40 pontos feladatból áll. A vizsgázónak reszponzív weboldalt kell készítenie, Pythonban kell programoznia, valamint Packet Tracerben kell hálózatot kialakítania vagy beállítania. A három feladaton összesen legalább 48 pontot, vagyis 40%-ot kell elérni. Mivel a gyakorlati vizsga az alapvizsga eredményének 90%-át adja, ez a vizsga legnagyobb súlyú része.